Egy tömény, ámde egyáltalán nem száraz szakmai nap története

Mi történik, ha két kórus nem csak a fizikai térben találkozik, hanem emberileg, szakmailag is megtalálja a közös hangot? Első lépésként: közös hangverseny. Második lépésként: közös mulatozás, falatozás. Harmadik lépésként...? Itt általában egy viszonzott látogatás szokott következni. Nos, az Erkel Ferenc Vegyeskar és az Ad Libitum Kórus életében pontosan ez történt.

2013 májusában Cseri Zsófia, az Erkel Ferenc Vegyeskar karnagya megkereste kórusunkat, hogy egy dél-magyarországi hangversenykörút részeként Baján is felléphessen kórusával, egy helyi kórussal közösen. Mi lettünk ez a bajai kórus. A hangverseny közös megelégedésünkre szolgált, utána pedig annyira jó hangulatban múlattuk az időt, hogy ott helyben elhangzott egy meghívás a 2014-ben rendezendő Szinkópa Vegyeskari Találkozóra.

Mi is a Szinkópa? Közismert jelentésein túl jelen esetben egy furfangos rövidítés, mely mögött a "színes kórusparádé" rejtőzik. Színes - mert változatos. Kórusok részvételével zajlik - évente. Parádé - mert parádés szervezettséggel szerezhetnek parádés mennyiségű és színességű szakmai ismeretet a jelenlévők. Sőt... A jelen nem lévők is. Hogy hogyan, arról egy picit később.

A Szinkópa minden évben az Erkel Ferenc Vegyeskar - és vezetője, Cseri Zsófia - szervezésében, más-más meghívott kórusok részvételével zajlik, célja zenei, énektechnikai, praktikus ismeretek átadása a kórusok vezetői és tagjai részére, egy közös mű sokrétű megismerése, majd előadása. Illetve minden kórus részére akad lehetőség arra is, hogy megmutassa egyéni arcát, sajátosságait, repertoárjának egy kicsiny, de jellegzetes szeletét.

2014-ben a résztvevők Kocsár Miklós "Csodafiú-szarvas" c. kórusművét dolgozhatták fel Ordasi Péter előadása segítségével, majd a gyakorlati megvalósításban - az ún. karnagyváltó keretein belül - maga az előadó, illetve három további remek karnagy, Hartyányi Judit, Párkai István és Kutnyánszky Csaba segítette hozzá a mű lehető legértőbb, legjobb interpretációjához.

S hogy mi történt még? A nap indításaként, jelképes és valós bemelegítésként a Kovács-módszert ismerhették meg a kórusok tagjai, azaz egy zenészek és énekesek részére kidolgozott izomlazító gyakorlatsort, melyhez nem kell sem tornaterem, sem tornaeszközök, a próbaterem berendezése is bőven elegendő hozzá, sőt sokszor még ennyi sem szükséges.

A tudatosabb, szakmailag, énektechnikailag is helyes éneklést hangképző gyakorlatok segítették, melyhez kisebb csoportokba rendeződtek a kórustagok (természetesen - az ismerkedés jegyében - minden kórusból összevegyítve). A gyakorlatokat neves hangképző tanárok vezették: Andrejcsik István, Bruckner Adrienne és Kővári Judit. Köszönet illeti őket a Szinkópán átadott tudásért, hisz például akadt az altosaink között olyan is, aki nem egészen egészséges torokkal is olyan hangmagasságokat járt meg a gyakorlatok során, amilyenekben saját bevallása szerint még sosem járt, s ez mégsem igényelt a részéről különösebb fáradságot, s nem is okozott utólagos panaszokat nála...

Zenetörténeti csemegézésre is lehetőség volt: Kutnyánszky Csaba a "Stílusparádé" keretében változatos zenei stílusok előadásának rejtelmeibe vezette be az énekeseket sok-sok humorral, nevetéssel fűszerezve; a magyar zene élő történelme pedig Szőnyi Erzsébet személyében jelent meg a pódiumon, akit a szervező, Cseri Zsófia kérdezett arról, milyen emlékeket őriz egykori Kodály-tanítványként a mesterről, ill. arról az útravalóról, melyet tőle kapott.

Kerekasztal-beszélgetésre is sor került, ahol a meghívott vendégek osztották meg gondolataikat, tapasztalataikat egy kórus életéről, nehézségeiről, szakmai dilemmáiról.

A változatos programokat játékos epizódok is tarkították: a szünetekben lehetőség volt megízlelni a siker édes ízét - furfangosan elrejtett matricák megtalálása révén, mely leleteket aztán jutalommal is honoráltak a szervezők, az esti zárókoncert során. Kórusunk hírnevét Emmert Ármin öregbítette...

Az esti zárókoncert keretében minden kórus bemutatkozhatott hagyományos vagy formabontó módon, majd rövid műsorral mutathatta meg, mit is tud kórusként. S hogy mi történt mindazokkal a kórustagokkal, akik betegen feküdtek otthon vagy egyéb ok miatt kényszerültek otthon maradni? Bizony, keseregtek, hogy ki kellett hagyniuk ezt a napot. De - ha volt lehetőségük a világhálón tartózkodni - nem maradtak le szinte semmiről! A szervező kórus egész napos internetes élő közvetítéssel adott hírt mindarról, ami a helyszínen történt. Így az otthon maradottak, a családtagok, az érdeklődő barátok részt kaphattak a történtekből - igaz, a személyes jelenlét varázsa nélkül, de szinte teljes körűen.

A 2014-es Szinkópa kórusai a következők voltak:

Ad Libitum Kórus (Baja) - Karnagy: Pethőné Kővári Andrea
Óbudai Kamarakórus (Budapest) - Karnagy: Erdős Ákos
Veszprém Város Vegyeskara (Veszprém) - Karnagy: Erdélyi Ágnes
Erkel Ferenc Vegyeskar (Budapest) - Karnagy: Cseri Zsófia

Köszönet minden szervezőnek a remek előkészítő munkáért és egész napos fáradozásáért, kórusunk a részvétel által gyarapodhatott tudásban és élményekben, gazdagodhatott a többi kórussal való találkozás örömével - nagyszerű nap volt, a 2014-es tavasz remek indítása!